Valentin-nap: a love és a lóvé
Február 14-én Szent Bálint, vagyis Valentin napját ünnepeljük. Ezt a napot tartják a szerelmesek ünnepének, amikor az emberek világszerte virággal, apró vagy nagyobb ajándékkal lepik meg kedvesüket.
A Valentin-nap a mai formájában az 1990-es években vált népszerűvé Magyarországon. Egyesek szerint a szerelmesek napja, mások szerint a rendszerváéltás után Amerikából importált giccsparádé - és a saját nézőpontjából mindenkinek igaza van.
Ami tény: elhomályosult már az e naphoz köthető pogány ünnep és a keresztény szokás alapját adó Szent Bálint legendája is.
Az Egyesült Államokban már a 19. század derekától elüzletiesedett a Velentin-napb, ami aztán elterjedt globálisan. A tengerentúlon az első, kereskedelmi forgalomban kapható Valentin-kártyákat az 1840-es években nyomtatták Esther A. Howland jó üzleti meglátáésnak köszönhetően, akit a „Valentin-nap anyjaként” is emlegetnek. A History.com szerint Howland volt az első az Egyesült Államokban, aki tömeggyártású, csipkéből, szalagokból és színes képekből készített Valentin-kártyákat árult.
Ma már Amerikában az NRF (Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség - National Retail Federation) által közzétett éves felmérés szerint a fogyasztók rekordösszeget, mintegy 30 milliárd dollárt költenek Valentin-napon. Ez közel 10 milliárd dollárral több, mint a 2016-os adatok, amelyek összesen 19,7 milliárd dollárt tettek ki.
Az Egyesült Államokban a házi kedvencek sem maradhatnak műszívecskék nélkül: az NRF szerint a fogyasztók várhatóan 2,1 milliárd dollárt költenek majd Valentin-napi ajándékokra háziállataiknak 2026-ban, szemben a 2025-ös 1,7 milliárd dolláros költekezéssel.
A magyarországi pénzszórásról becslések nincsenek, de egy biztos: az anyák napja után a Valentin-nap a második legjövedelmezőbb a virágárusok számára, az ajándékboltosok és az étteremtulajdonosok pedig nagyon szeretnék, ha minden héten lenne legalább egy Valentin-nap.
