A világ leghíresebb csókját így értelmezték újra!

Alfred Eisenstaedt fotográfus fekete-fehér képét 1945 augusztusában közölte a Life magazin. A szerelmespárnak hitt, csókolózó matróz és ápolónő fotója, amely Japán kapitulációjának napján, 1945. augusztus 14-én készült, ikonikus felvétellé vált. A pár kiléte rejtély maradt évtizedekig, egészen pontosan 1980-ig, amikor a képen szereplő nővér, Greta Zimmer Friedman besétált a Life szerkesztőségébe, és elmesélte a kép történetét. Kiderült, hogy a fotó egyáltalán nem romantikus pillanatot örökít meg, épp ellenkezőleg: sohasem ismerte az őt lesmároló részeg matrózt. A történetét nem sikerült megerősíteni, a matrózt ugyanis soha nem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani. 

A hölgy elmondása szerint akkoriban egy fogászati rendelőben dolgozott, és a nagy hangzavarra felfigyelve sétált ki a Time Square-re, hogy megnézze, mi okozza a zsivajt, az önfeledt örömöt. Amikor kiért, hirtelen megragadta őt egy jól láthatóan és érezhetően ittas matróz és hosszasan szájon csókolta. Ez a jelenet ma már zaklatásnak minősülne, mindenesetre a fotó az önfeledt öröm, a boldogság, a szerelem jelképévé vált.

Kiállás a melegek mellett

Amy Sherald nagy becsben tartott amerikai festőnő – a Michelle Obamáról készült portréja a New York-i Nemzeti Arképtár Galériában lóg a falon –, és aki afroamerikaiakat ábrázol különböző élethelyzetekben, újraértelmezte az 1945. augusztus 14-én készült ikonikus fotót. Greta Zimmer Friedman és a részeg matróz helyett egy fekete férfi pár csókolózik Sherald 10 láb magas festményén.

„Olyan világban élünk, ahol az azonos neműek házasságára veszély leselkedik, és ahol gyakran végzetes erőszak folyik transznemű és nem bináris emberek ellen”

–érvelt a művésznő a témaválasztása mellett. A Time Square-i csók újragondolása egy kilenc festményből álló új gyűjtemény része, amelyet a héten állítanak ki a londoni Hauser & Wirth galériában – írja a CNN.