XXX
Nem csak az iskolakezdés alkalmával szükséges felvetni a gyerekek közötti zaklatás problémáját, érdemes vele részletesebben is foglalkozni. Vannak gyerekek, akik alig várják, hogy becsengessenek és újból a barátaikkal lehessenek, de sajnos vannak, akik rettegnek minden egyes nap attól, ahogyan társaik bánnak velük. Ez egy komoly és létező probléma, amelyről sajnos sok esetben a szülők sem tudnak, hiszen gyermekeik szégyellnek tőlük segítséget kérni, vagy csak félnek a következményektől.
Manapság egyre többen hívják fel a figyelmet a gyermekek közötti zaklatás és erőszak megelőzésének fontosságára. A témáról többet a SamanSport.hu hírei között is olvashatsz! Szülőként tudatosan kell kezelni a helyzetet, és minden erővel segíteni kell a gyermeket abban, hogy a mindennapi zaklatás csak egy rossz álom legyen.
A szülőnek tudnia kell, hogy melyik az a pont, amikor már be kell avatkoznia a gyermek testi és lelki épségének megóvása érdekében. A beavatkozás módja sem mindegy, hiszen vannak olyan módszerek, amelyek csak még tovább rontanak a helyzeten.
Mindenekelőtt a jelenség megértésén van a hangsúly. Mi nevezhető zaklatásnak? Ez egy olyan ismétlődő agresszív cselekedet, amely különböző eszközök és módszerek segítségével történik a bántalmazó oldaláról. Ez a tevékenység lehet tudatos, tervezett cselekedet, de lehet tudattalan esemény is, mikor a bántalmazás nem szándékos vagy nem kifejezetten a bántalmazott személyére irányul. A bántalmazásnak pedig lehetnek fizikai és verbális formái egyaránt.
Míg az előbbi testi támadással jár, mint a köpködés, a lökdösés, az ütögetés, a bezárás vagy a bántalmazott dolgainak az elvétele. Addig az utóbbi magába foglalja a csúfolódást, a fenyegetést, a zsarolást vagy a kinevetést. Egyik típusa sem egyszerűbb a másiknál, hiszen a gyermek folyamatos szorongást élhet át, amely hatással lehet rá az életének minden területén.
Amennyiben a gyermek beszámolt szüleinek vagy a pedagógusoknak róla, akkor mind a tanár, mind pedig a szülő felelőssége, hogy helyén kezelje a problémát. Az elsődleges tényező szülőként, hogy beszélgess a gyermekeddel, teremtsd meg számára azt a biztonságos, bizalmi légkört, amelyben szívesen beszámol az őt ért hatásokról. Figyelj minden apró tényezőre, legyen szó külső jelről, mint például egy ismeretlen eredetű sérülés vagy éppenséggel belső, mint például a teljes bizonyossággal kijelenthető tény, hogy nem szeretne többet iskolába menni.
Tanárként a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van. A konfliktuskezeléssel, a zaklatással és annak következményével kapcsolatos megfelelő információátadás által megelőzhető a szélsőséges viselkedésminták kialakulása, valamint növelhető a gyermekek empátiakészsége egyaránt.