Riasztóan csökken a rendszeresen olvasók aránya

Míg 2005-ben a felnőtt magyar lakosság 25 százaléka olvasott rendszeresen, addig 2020-ban már csak 13 százalék mondja azt, hogy legalább hetente olvas – derül ki a TÁRKI Zrt. idén nyáron végzett országos reprezentatív kutatásából, valamint egy olyan online kérdőív révén, amelyet mintegy 3 ezren töltöttek ki. Szinte soha nem olvas könyvet a férfiak 59 százaléka, a középkorúak 60 százaléka, az alacsonyan iskolázottak 72 százaléka, a községekben élők 63 százaléka, a közép-dunántúliak 62 százaléka, a háztartásbeliek 82 százaléka és az alkalmi munkát, megbízásokat vállalók teljes köre. A felmérések fontos megállapításai közül néhány  aláb olvasható.

• Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.
• A könyvolvasók átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben, ez az átlagérték azonban nagy eltéréseket takar. A könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvanak évente (az online válaszadók 21 százalék), míg a válaszadók hatoda (18 százalék) ötvennél is több könyvet olvas el egy év alatt. A kitöltők között kissé nagyobb arányban vannak azok, akik egyszerre egy könyvet olvasnak azokhoz képest, akik egyszerre több könyvet is olvasnak.
• A könyvolvasó felnőttek körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok. 2005-ben összességében a könyvolvasók 76 százaléka olvasott szépirodalmat. 2020-ban 72 százalék olvas szépirodalmat, ugyanakkor körükben napjainkban többségben vannak az „alkalmanként” olvasók. 
• 2020-ban a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele, 46 százaléka évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas. Messze az angol nyelvű könyvek a legkedveltebbek: az idegennyelven olvasók 90 százaléka angolul olvas.
• A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45 százalék), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33 százalék). 
• 2002-ben és 2005-ben a nem olvasó népesség jóval kisebb arányban mondta azt nyíltan, hogy nem szeret olvasni (22 százalék, illetve 17 százalék).
• 2020-ban a magyarországi felnőtt népesség 58 százaléka soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százaléka legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1 százalék vesz havonta. 
• A könyvolvasó felnőtt népesség több mint kétharmada (69 százalék) legalább egy alkalommal vásárolt könyvet az elmúlt egy évben, vagyis némi csökkenést figyelhetünk meg az évezred eleje óta, mivel ekkor 74-76 százalék között mozgott ez az arány.
• A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy év során a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 97 százaléka vásárolt nyomtatott könyvet, miközben e-könyvet 29 százalék, hangoskönyvet pedig 8 százalék vásárolt.