A szajoli vasúti katasztrófára emlékeztek
December 2. a magyar modernkori vasúti közlekedés legsötétebb napjaként vonult be a köztudatba. – A szajoli tragédia fájdalmát mai napig mélyen átérezzük, emléke nem tompul 30 évvel később sem. Az elszabadult vasúti kocsi – letarolva az állomás épületének egy részét – teljesen összeroncsolódott, a benne tartózkodók egy része még a helyszínen életét vesztette, mások súlyos sérüléseket szereztek. Az állomáson történt vasúti szerencsétlenség, amelyet ráadásul emberi hiba idézett elő, és amely 31 ember életét követelte, sokaknak pedig testi és lelki fájdalmat okozott, hozzájárult ahhoz, hogy a vasútbiztonság vált a legfontosabb közös ügyünkké, és az elmúlt másfél évtizedben a MÁV-csoport hibájából nem történt végzetes baleset a vasúti közlekedésben. Emlékezzünk ma a szajoli áldozatokra, hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló tragédia Magyarországon – közölte a MÁV hétfőn.
Mint arról korábban írtunk, 1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó, Nyíregyháza–Budapest Nyugati pályaudvar között közlekedő 603-as számú gyorsvonat második kocsija. A kocsik körülbelül 110 km/órás sebességgel egymásba, az állomás épületébe, valamint egy lakóházba rohantak. A baleset következtében a helyszínen, kórházba szállítást követően, valamint a kórházi ápolás alatt összesen harmincegyen haltak meg. Ötvenegyen könnyebb vagy súlyosabb sérülést szenvedtek. A vizsgálatok kiderítették, hogy a vonat érkezése előtt tizenöt perccel az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltókezelő korábban már átállította a váltót a második vágányra, melyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia, ám a szabálytalan szerelvény a kerekeivel átállította a váltót (ezt nevezik váltófelvágásnak), így az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a körülményről a forgalomirányítás nem tudott, a tolatást végzők pedig nem ellenőrizték a váltók állását a felvágást követően. Ez vezetett oda, hogy az egyenes haladásnál engedélyezett 110 km/órás sebességgel érkező vonat ráfutott a váltóra, de az legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható kitérő irányban.
A nyolc kocsiból az első a mozdonyon maradt, a többi azonban kisiklott.