Berentétől az iparűzési adó nélküli falvakig
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a helyi iparűzési adó (HIPA) tekintetében Magyarország egyik legszélsőségesebb térsége. Itt található az ország egyik legmagasabb egy főre jutó HIPA-bevétellel rendelkező települése, Berente, ahol 2023-ban egy lakosra hárommillió forint jutott. Szintén kiemelkedő Hejőkürt, ahol ez az összeg meghaladta az 1,2 millió forintot. Ugyanakkor a vármegyében számos olyan település van, ahol az iparűzési adóból származó bevétel egy főre vetítve alig éri el az ezer forintot, és több helységben egyáltalán nem is vetették ki ezt a adónemet. A hatalmas szórás jól tükrözi a térség gazdasági szerkezetének és fejlettségének végletes különbségeit.
Mi az iparűzési adó?
Egy település vagy járás gazdasági állapotáról sokatmondó adatsort közölt a napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a 2023. évi helyi iparűzési adó (HIPA) bevétele, amely az önkormányzatok egyik legfontosabb saját bevételi forrása Magyarországon. Lényege, hogy a településen működő vállalkozások gazdasági tevékenységük után meghatározott mértékű adót fizetnek a helyi költségvetésbe. Ez az összeg az adott települést gazdagítja, így a HIPA összege közvetlen hatással van arra, hogy a helyi önkormányzat milyen mértékben képes önállóan gazdálkodni, fejlesztéseket megvalósítani vagy a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtani.
A HIPA nem csupán egy költségvetési sor az önkormányzati könyvelésben, hanem összetett, sokatmondó mutató: egyszerre jelzi a gazdasági aktivitás szintjét, a helyi vállalkozások erejét, és azt, hogy egy település mennyire képes saját forrásból alakítani jövőjét. A HIPA-bevételek nagysága egyfajta gazdasági „hőmérőként” is működik: jól jelzi, mennyire aktív a vállalkozói szféra, milyen iparágak vannak jelen, és mekkora a helyi gazdaság teljesítőképessége. Magas adóbevétel rendszerint arra utal, hogy sok vállalkozás működik a településen, vagy ezek méretük és forgalmuk alapján kiemelkedő súllyal bírnak. Ezzel szemben az alacsony HIPA-bevétel gyakran a gazdasági aktivitás hiányát, a vállalkozások alacsony számát vagy kisebb teljesítményét jelzi.
Különösen fontos mutató az egy főre jutó helyi iparűzésiadó-bevétel, amely figyelmen kívül hagyja a település méretét, és arányaiban mutatja meg, milyen gazdasági erőt képvisel a helyi vállalkozói kör.
Így előfordulhat, hogy egy kisebb város vagy nagyközség – ha ott jelentős ipar, mezőgazdasági feldolgozás vagy más jövedelmező tevékenység zajlik – messze maga mögé utasít nagyobb lakosságú településeket. Ilyenkor ezek a kisebb települések a térség gazdasági motorjává válhatnak, hiszen adóbevételeikhez mérten jóval nagyobb mozgásterük van a fejlesztésekben és a szolgáltatások bővítésében. Borsod-Abaúj-Zemplénben például ilyen Kazincbarcika, Sajóbábony, Tiszaújváros és Szikszó.
A HIPA országos adatai hosszabb távon is fontos gazdasági trendeket tükröznek. A bevételek 2014 és 2019 között folyamatosan emelkedtek, a 2020-as év azonban fordulópontot hozott: a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés és a vállalkozások nehézségei jelentősen csökkentették az adóbevételeket. A következő években fokozatos helyreállás következett, amelyet erősített, hogy a korábban átmenetileg csökkentett adókulcsot 2023-ban ismét a törvényben megengedett maximumra, 2 százalékra állították vissza. Emellett több olyan településen is bevezették az iparűzési adót, ahol korábban nem volt.
A 2023-as országos statisztika szerint egy lakosra átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott. Az eloszlás azonban rendkívül egyenlőtlen: az ország teljes HIPA-bevételének 40 százaléka Budapesten koncentrálódott, ami a főváros erős gazdasági súlyát mutatja.
A vármegyei jogú városok és a főváros jellemzően magasabb egy főre jutó értékeket érnek el, mint a kisebb városok vagy a községek, ugyanakkor a legmagasabb mutatókkal rendelkező települések között sokszor nem a legnagyobbak, hanem kisebb, iparilag vagy gazdaságilag kiemelkedő helyek szerepelnek.
Hol a helye Miskolcnak?
Először nézzük Miskolc helyzetét, összehasonlítva a többi vármegyeszékhellyel. (Ebbe az összehasonlításba Budapestet nem vettük bele). A KSH által közölt adatok alapján Miskolc 17,55 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel a 6. helyen áll. Miskolc előtt találjuk Székesfehérvárt (29,855 milliárd forint), Győrt (29,845 milliárd forint), Debrecent (28,714 milliárd forint), Kecskemétet (21,333 milliárd forint) és Szegedet (18,524 milliárd forint). A vármegyeszékhelyek HIPA-bevételének sorát Kaposvár (5,443 milliárd forint), Szekszárd (3,796 milliárd forint) és Salgótarján (2,278 milliárd forint) zárja. Mindez jól mutatja, hogy a helyi iparűzési adó összege nagymértékben függ a település nagyságától.
A HIPA valódi „értékét”, igazi jelentőségét azonban az egy főre jutó összeg mutatja. Ebben a rangsorban Miskolc 122 ezer forinttal már csak a 13. helyen áll.
Érdemes a listát a végéről is megnézni: Miskolc mögött találjuk Szegedet (117 ezer forint), majd Pécset és Békéscsabát (116–116 ezer forint), a sort pedig Kaposvár (92 ezer forint) és Salgótarján (73 ezer forint) zárja.
Borsod-Abaúj-Zemplén járásai
Elemzésünket folytassuk immár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyével, azon belül a járásokkal.
Iparűzésiadó-bevétel járásonként:
Miskolci járás – 22,388 milliárd forint
Kazincbarcikai járás – 11,789 milliárd forint
Tiszaújvárosi járás – 7,314 milliárd forint
Mezőkövesdi járás – 2,772 milliárd forint
Ózdi járás – 1,672 milliárd forint
Szikszói járás – 1,617 milliárd forint
Sátoraljaújhelyi járás – 1,519 milliárd forint
Szerencsi járás – 1,367 milliárd forint
Sárospataki járás – 940 millió forint
Encsi járás – 716 millió forint
Edelényi járás – 630 millió forint
Mezőcsáti járás – 505 millió forint
Tokaji járás – 466 millió forint
Gönci járás – 352 millió forint
Putnoki járás – 268 millió forint
Cigándi járás – 148 millió forint
Egy főre jutó HIPA-bevétel járásonként:
Tiszaújvárosi járás – 243 ezer forint
Kazincbarcikai járás – 202 ezer forint
Miskolci járás – 100 ezer forint
Szikszói járás – 93 ezer forint
Sátoraljaújhelyi járás – 76 ezer forint
Mezőkövesdi járás – 71 ezer forint
Sárospataki járás – 45 ezer forint
Tokaji járás – 41 ezer forint
Szerencsi járás – 37 ezer forint
Mezőcsáti járás – 37 ezer forint
Ózdi járás – 34 ezer forint
Encsi járás – 33 ezer forint
Gönci járás – 22 ezer forint
Edelényi járás – 20 ezer forint
Putnoki járás – 16 ezer forint
Cigándi járás – 10 ezer forint
Ez utóbbi adatsor szemléletesen mutatja a járások gazdasági erejét. Borsod-Abaúj-Zemplént a végletek jellemzik: amíg a Tiszaújvárosi és a Kazincbarcikai járás az ország élmezőnyébe tartozik, addig a Cigándi járás az utolsó, és a Putnoki járás helyzete sem sokkal jobb, az az utolsó előtti, az Edelényi járás hátulról a harmadik, a Gönci járás pedig (a Sarkadival megosztva), a negyedik a lista aljától.
A különbségek oka könnyen érthető: Tiszaújváros és Kazincbarcika, valamint környékük a hazai vegyipar fellegvárai, kiemelkedő technológiával, magas hozzáadott értékkel és biztos felvevőpiaccal. Ezzel szemben a Bodrogközben fekvő Cigándi járás távol esik minden jelentős ipari központtól, a mezőgazdaság sem túl jövedelmező, és a helyi igényeken túl kevés piacra termelő gazdasági egység található. Hasonló a helyzet a Putnoki járásban is.
Vaskos meglepetések
Elérkeztünk Borsod-Abaúj-Zemplén településeihez. A HIPA-befizetések összegét leginkább a lakosságszám határozza meg, így természetes, hogy Miskolcra érkezik a legtöbb iparűzési adó. Egy település gazdasági erejét azonban igazán az mutatja meg, mennyi az egy főre jutó HIPA-bevétel – és itt valóban akadnak meglepetések. A vármegye vegyipari központjai közül Tiszaújváros az ország városai között az 5. helyen áll (431 ezer forint/fő), Kazincbarcika a 11. (331 ezer forint/fő), Sajóbábony a 13. (321 ezer forint/fő), Szikszó pedig a 19. (266 ezer forint/fő).
Az országos viszonylatban is kiemelkedő borsodi települések közé tartozik az alig ezer lakosú Berente, ahol 3 milliárd 102 millió forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban, ami egy lakosra vetítve 3 millió forint.
Szintén figyelemre méltó a 266 lakosú Hejőkürt, 327,804 millió forintos HIPA-befizetéssel és 1 millió 212 ezer forintos egy főre jutó értékkel. Szirmabesenyő 307 ezer forinttal, Bükkábrány 256 ezer forinttal, Vatta 225 ezer forinttal, Gelej 136 ezer forinttal, Borsodivánka pedig 129 ezer forinttal szerepel a listán.
Miskolcot (122 ezer forint) csak ezután találjuk. Ezt követi Gibárt és Hejőpapi (108–108 ezer forint), Pálháza (105 ezer forint) és Sátoraljaújhely (104 ezer forint).
A lista másik végén Semjén, Makkoshotyka és Rakaca áll 3 ezer forint/fő mutatóval. Kisrozvágy, Felsőberecki, Abaújvár, Hernádvécse, Tornanádaska és Gagyapáti 2 ezer forinttal rendelkezik, míg Pusztaradvány, Bükkmogyorósd, Járdánháza, Teresztenye, Varbóc és Tornakápolna mindössze 1 ezer forinttal.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több település önkormányzata egyáltalán nem vetett ki helyi iparűzési adót. Ezek: Abaújlak, Abod, Aggtelek, Dámóc, Fony, Füzér, Gadna, Gagyvendégi, Göncruszka, Háromhuta, Hejce, Hernádbűd, Irota, Kánó, Komlóska, Kupa, Monaj, Nyésta, Szín, Színpetri, Viszló és Zsujta.
