Parajdon elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok

Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására – jelentette be Diana Buzoianu román környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető az Euronews Románia hírtelevízió július 10-i esti adásának meghívottjaként elmondta, hogy az unió szolidaritási alapjából megítélt összeget más, árvíz sújtotta térségek mellett a parajdi sóbánya árvízvédelmi munkálataira fordítják.

Mint közölte, ehhez már megtörténtek az első intézkedések, és még idén elkezdődhetnek a munkálatok. Az ügyvivő kormány biztosította az építőtelep megnyitásához és a munkálatok elkezdéséhez szükséges finanszírozást.

Hangsúlyozta, hogy a beruházás terve elkészült, és a műszaki mutatók is megvannak, továbbá az árvízvédelmi munkálatok előkészítése is megtörtént. A beruházás célja a Korond-patak elterelése a sóbánya területéről, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a tavalyihoz hasonló katasztrófa. A térségben további munkálatokat is terveznek, melyek révén biztosítanák a lakosság számára a vezetékes ivóvizet, melyet jelenleg számos település a Kis-Küküllőből nyer – mondta a tárcavezető.

Emlékeztetett, hogy a folyó sóbánya alatti szakaszán lévő települések jelenleg sótalanító berendezések segítségével jutnak hozzá az emberi fogyasztásra alkalmas vezetékes vízhez, ami középtávú megoldás. A miniszter szerint a jövőben minden érintett település számára a legközelebbi független vízforrásból kell biztosítani a vízellátást, és az ehhez szükséges munkálatokat is jóváhagyták, csak kivitelezni kell őket – nyilatkozott.

Az Európai Parlament plénuma keddi ülésén hagyta jóvá a tavalyi romániai árvízkárok enyhítésére megítélt támogatást, melyből az ország középső, déli és észak-keleti térsége részesül. Az összeget az energia-, a víz- és csatornarendszer, a közlekedési, egészségügyi és oktatási infrastruktúra helyreállítására, továbbá az alapvető szolgáltatásokhoz, például az ivóvízhez való hozzáférés biztosítására költhetik.

Az EP plénuma egy módosító indítványt is elfogadott, amelyben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy támogassa a román hatóságokat a parajdi sóbánya és az érintett közösség mielőbbi újjáépítésében. Romániai EP-képviselők szerint ez lehetővé teszi, hogy az ország újabb uniós forrásokban részesüljön a sóbánya helyreállítása céljából.

A bukaresti kormány februárban hagyta jóvá a Korond-patakon építendő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét. A patakon, amelynek vize tavaly májusban elárasztotta a sóbányát, 332 millió lejből (24,7 milliárd forint) építenek védőgátat és záportározót. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint az árvízvédelmi rendszer hosszú távú védelmet nyújt a térségnek.

Az árvízvédelmi rendszer egy 12 méteres gátból, záportározóból, föld alatti vízelvezető csatornából, valamint a Korond-patak medrének szabályozásából és eltereléséből áll, ezáltal többlépcsős árvízvédelmi beavatkozást tesz lehetővé. Nagyobb árhullám esetén működésbe lép a záportározó rendszer, vészhelyzet esetén akár teljesen le lehet zárni a Sószorost a beáramló víz elől.

Az árvízvédelmi munkálatok több mint hatmillió köbméternyi víz ideiglenes tározását teszik lehetővé a Korond-patak vízgyűjtő területén, és összesen hét kilométernyi mederszabályozást feltételeznek. Három év alatt készülnének el.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusában zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a tárnákat. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött

A Korond-patak, amely Parajdnál a Kis-Küküllőbe torkollik, tavaly több ízben is sóval szennyezte a folyót, amelynek vize emiatt hónapokig alkalmatlan volt az ivóvíz előállítására. A Kis-Küküllő völgyében található települések lakosai (mintegy 40 ezer ember) számára azóta is sótalanító berendezések segítségével állítják elő az ivó- és háztartási vizet.