Gődény György pártja is indul 2026-ban
Gődény György pártja, a Normális Élet Pártja már biztosan indul a 2026-os országgyűlési választáson. Az indulást Gődény megerősítette az RTL-nek. Állítása szerint jelenleg 84 körzetben már van stabil jelöltjük, de mind a 106 egyéni választókerületben szeretnének indulni. Gődény kiemelte, hogy a céljuk a parlamenti küszöb elérése.
A korábbi választáson az 1 százalékot sem érték el, miután a párt csak 39 ezer szavazatot kapott.
2022 októberében jogerősen megrovásra enyhítette a Nyíregyházi Törvényszék a korábban első fokon kiszabott pénzbüntetést a Gődény György ellen rémhírterjesztés bűntett vádjával folyó eljárásban október 11-én. Az ítéleti tényállás szerint a nyíregyházi férfi 2020 novemberében „A választás szabadsága” címmel adott közre egy írást a saját közösségi oldalán. Ebben értelmetlen intézkedésnek nevezte a covid alatt elrendelt nyugdíjasok vásárlási idősávját, valamint azt is írta, hogy a szájmaszkok az egészségre ártalmas és értelmetlen eszközök. Ezzel az elsőfokú bíróság szerint valótlan tényeket állított, magatartása pedig alkalmas volt a védelmi intézkedések eredményességét akadályozására. Mivel az írás az interneten jelent meg, a vád értelmében a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt – különleges jogrend idején – követte el a terhelt. A Nyíregyházi Járásbíróság által idén májusban kiszabott 100 ezer forint pénzbüntetés miatt az ügyészség súlyosításért, Gődény és védője felmentésért fellebbezett.
A másodfokú bíróság az ítélet indokolása során kiemelte: a férfi felsőfokú gyógyszerész végzettségéből adódóan tisztában volt azzal, hogy a sebészeti maszkokat különböző fertőzések terjedésének megelőzésére már korábban is használták. Így azok alkalmasak lehetnek a cseppfertőzéssel terjedő Covid-fertőzés mérséklésére, megakadályozására. – Állítása, miszerint a maszkhasználat a megelőzésben semmit sem számít, túlmutat a kormányzati intézkedés kritikáján. Az egész országot kimerítő védekezéssel összefüggésben a szólásszabadság nem terjedhet ki a tudottan valótlan tények állítására, híresztelésére – közölte a bíróság. Hozzátették: bár a vádlott által állított valótlan tények nem voltak alkalmasak a védekezés eredményességének meghiúsítására, annak akadályozására igen, így a vádlott megvalósította a rémhírterjesztés bűntettét.
