Mit kell tudni az április 12-i választásról?

Április 12-én országgyűlési képviselőket választunk. Borsod-Abaúj-Zemplénben hét országgyűlési egyéni választókerületében hét egyéni képviselőről döntenek a választók, az országos listáról mandátumhoz jutók száma azonban csak a választás eredményének ismeretében derül ki.

Mennyien voksolunk?

Az országgyűlési választáson kétféle szavazás van: az egyik az egyéni választókerületi jelöltekre leadott voks, a másik pedig a listás szavazás. Listán országos pártlistára vagy nemzetiségi listára lehet szavazni, a kettő egyszerre nem lehetséges: aki nemzetiségi listára szavaz, nem szavazhat pártlistára, és igaz ez fordítva is. A nemzetiségi listára csak az a választópolgár szavazhat, aki a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepel és nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kérte.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében jelenleg 494 ezer 228 választásra jogosult, vármegyei lakcímmel rendelkező személy van. Közülük 16 ezer 562-en átjelentkezéssel az ország más településén szavaznak majd. Ezzel párhuzamosan Borsod-Abaúj-Zemplénben 473 ezer 406-an jogosultak szavazni a jelenlegi adatok szerint. Ebbe a számba azok is beletartoznak, akik nem borsod-abaúj-zempléni lakosok, de átjelentkezéssel a vármegyében adják le voksukat. Az ilyen, más településről Borsod-Abaúj-Zemplénbe átjelentkezett szavazók száma 6 ezer 249 fő. A voksokat 771 szavazókörben adhatják le a választók.

Szavazni alapvetően minden nagykorú magyar állampolgár jogosult. Azok a magyar állampolgárok azonban, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, csak listára szavazhatnak és 2026 március 18. napjáig regisztrálták magukat a központi névjegyzékbe; ők levélben adhatják le voksukat.

Milyen igazolvány szükséges?

A választópolgároknak februárban kellett megkapniuk a választási értesítőt, amelyet központilag postáztak. Azok, akik időközben átjelentkezést kértek – akár azért, mert más belföldi településen, akár külképviseleten kívánnak szavazni –, az erről szóló döntést is megkapták, benne a szavazás helyére vonatkozó információkkal. Ha valaki nem kapta meg a választási értesítőt, bármely helyi választási irodában kérheti annak kinyomtatását. Emellett a választás hivatalos honlapján, a valasztas.hu oldalon, a „Szavazóhelyiség-kereső” menüpontban a lakcím megadásával is ellenőrizhető, hogy ki melyik szavazókörben adhatja le a szavazatát.

A szavazáshoz a választópolgárnak személyazonosításra alkalmas, fényképes okmányt kell magával vinnie. Ez lehet személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély. Külön lakcímkártya bemutatására már nincs szükség.

A szavazópolgár a szavazókörben attól függően kap szavazólapokat, hogy milyen választói jogosultsága van. A legtöbben két lapot vesznek át: az egyiken az egyéni választókerületi jelöltek szerepelnek, a másikon pedig a pártlisták. A nemzetiségi választópolgárként, az országgyűlési választásra is kiterjedően regisztrált szavazók szintén két szavazólapot kapnak, de ők pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhatnak. Vagyis számukra az egyéni jelölti szavazólap mellett a nemzetiségi lista szavazólapja jár.

Mi történik voksoláskor?

A szavazókörben, az asztal mögött a szavazatszámláló bizottság tagjai dolgoznak. A bizottság választott és delegált tagokból áll: a választott tagokat a települési önkormányzatok képviselő-testületei választották meg, a delegált tagokat pedig a jelöltek, vagy jelölő szervezetek bízhatták meg. A szavazatszámláló bizottságba a jelölő szervezetek legfeljebb két-két tagot bízhatnak meg egy adott szavazókörbe. Ez a szám akkor is ugyanennyi, ha a szervezet több jogcímen is jogosult delegálni.

A szavazópolgárok főszabály szerint nem kapnak automatikusan borítékot a szavazólapokhoz. Ha azonban valaki kéri, természetesen adnak neki. A boríték elhagyását azzal indokolják, hogy a korábbi választások tapasztalatai szerint sokan nem használták, és a szavazatszámlálást is gyorsítja, ha a bizottságnak nem kell a borítékokat felbontania. A választópolgárokat arra kérik majd, hogy a szavazólapot úgy hajtsák félbe, hogy az urnába dobáskor a szavazat tartalma ne legyen felismerhető.

Van azonban egy kivétel: azokban a szavazókörökben, ahol átjelentkezéssel lehet szavazni, a boríték használata kötelező, ott minden érintett választópolgár kap borítékot.

Érvényes szavazatnak az számít, ha a választópolgár a jelölt vagy a lista neve melletti körben két, egymást metsző vonallal jelöl. A szavazólap lefényképezését jogszabály kifejezetten nem tiltja, ugyanakkor ezt nem javasolják.

A választás napján a szavazóhelyiségben, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, valamint annak bejáratától számított 150 méteres körzetben tilos kampánytevékenységet folytatni. Általános kampánycsend ugyanakkor nincs. A szavazóhelyiségek reggel 6 órakor nyitnak és este 7 órakor zárnak.

Ha a szavazás során valaki szabálytalanságot észlel, azt jelezheti a szavazatszámláló bizottságnak, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak vagy akár a helyi választási irodának is. Utóbbi ugyanakkor, mivel jogsértések elbírálására nincs hatásköre, leginkább arra tudja az érintett figyelmét felhívni, hogy választási jogszabálysértés esetén kifogás nyújtható be, vagyis jogorvoslat kérhető és az hol, milyen módon tehető.

A szavazatszámláló bizottság jogköre ugyanakkor korlátozott, nem minden jogsértés elbírálása tartozik hozzá. Rendkívüli helyzetben – például, ha valaki rosszul lesz, és ez akadályozza a szavazás menetét – a bizottság átmenetileg felfüggesztheti a szavazást. Amint az akadály elhárul, a szavazás folytatódik. Ha a szavazatszámláló bizottság törvénysértést észlel, jegyzőkönyvet vehet fel, nyilatkozatot tehet, és a bizottság tagjai maguk is kezdeményezhetnek jogorvoslati eljárást az arra hatáskörrel rendelkező választási szerveknél, továbbá rendőri intézkedést is kezdeményezhetnek, ha olyan magatartást tanúsít valaki a szavazóhelyiségben, ami a rendőrség beavatkozását igényli.

Mikor lesz eredmény?

A szavazókörök 19 órakor zárnak, ezt követően kezdődik meg a leadott szavazatok feldolgozása. Az eredmények folyamatosan jelenhetnek meg, amint a szavazatszámláló bizottságok megszámolták a voksokat, kitöltötték a szavazóköri jegyzőkönyvet, majd az abban szereplő adatokat még a helyi választási irodába történő bevitel előtt a választási irodának bediktálják.

A választás éjszakáján a valasztas.hu oldalon legelőször megjelenő számok még csak előzetes tájékoztató adatok, nem hivatalos eredmények. Ezek a szavazatszámláló bizottságok által megszámolt, majd lediktált adatok alapján kerülnek fel a rendszerbe. A beérkezett adatokat ezt követően, miután a szavazatszámláló bizottságok fizikailag is beviszik a szavazóköri jegyzőkönyveket, a helyi választási irodákban is ellenőrzik (összevetik az előzetesen bediktált adatokat a kitöltött, a bizottsági tagok által aláírt szavazóköri jegyzőkönyveken szereplő adatokkal), ezért az eredmények folyamatosan válnak egyre pontosabbá. Az adatok beérkezésének és rögzítésének üteme attól is függ, hány és milyen választópolgári létszámú szavazókör működik az adott településen, illetve azokban milyen a részvételi arány. Miskolcon például 130 szavazókör van, egy kistelepüléshez képest nagyobb választópolgárszámmal, így onnan értelemszerűen lassabban futnak be a teljes adatok. A választás éjszakáján ezért még nem lesz végleges eredmény. Ennek az is oka, hogy az átjelentkezéssel szavazók, a külképviseleteken voksolók, valamint a levélben leadott szavazatok később kerülnek be az összesítésbe. A levélszavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság összesíti.

A hivatalos eredmény csak később várható: az egyéni választókerületi eredmény leghamarabb április 18-án válhat hivatalossá. Ez azonban még jogorvoslattal megtámadható, és a választási bizottság akár újraszámlálást is elrendelhet. A szoros eredmény is késleltetheti a végleges döntést: ha egy választókerületben az első és a második helyezett között a különbség 100 vagy az alatti, a második helyezett újraszámlálást kérhet, szavazategyenlőség esetén pedig erre automatikusan sor kerül. Ez néhány nappal kitolhatja az egyéni választókerületi eredmény megállapítását, amelynek legkésőbb április 20-ig meg kell történnie.

Ez azonban még nem jogerős eredmény, mert ellene három napon belül jogorvoslat nyújtható be. A döntés ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz lehet fellebbezni, majd a Nemzeti Választási Bizottság határozata után még a Kúriához is lehet fordulni. Emiatt az egyéni választókerületi eredmények várhatóan csak május elején lehetnek jogerősek.

Ezzel párhuzamosan zajlik a listás eredmény megállapítása is. Ezt a területi választási bizottságok végzik, miután a kijelölt szavazókörökben megszámolták az átjelentkezéssel, és a külképviseleteken leadott szavazatokat is. Miután ezzel végeztek, a területi választási bizottságok április 18-án megállapítják az országos listás választás vármegyei részeredményét.

Az erről szóló jegyzőkönyveket ezt követően a Nemzeti Választási Bizottsághoz kell eljuttatni, amely legkésőbb május 4-ig állapítja meg az országos listás eredményt. Addigra a levélszavazatok feldolgozása is bekerül az összesítésbe. Ez az időpont azonban még nem feltétlenül jelenti a jogerős eredmény kihirdetését, mert a listás eredmény ellen is van helye jogorvoslatnak, a Kúriához lehet fordulni. A jogerős, végleges eredmények így várhatóan csak május elején alakulnak ki.