Elhunyt a világhírű zeneszerző, Ennio Morricone

Hétfőn, július 6-án hajnalban Rómában elhunyt Ennio Morricone (sz. Róma, 1928. november 10.) világhírű zeneszerző, írja a La Repubblica cikkére hivatkozva az index.hu. Az olasz napilap szerint a 91 éves Morricone egy római kórházban hunyt el, miután szerencsétlenül esett. Az Oscar-díjas zeneszerző temetését szűk körben tartják.

Morricone a filmtörténelem egyik legnagyobb hatású zeneszerzője volt, leginkább az olasz és amerikai westernfilmekhez (Egy maréknyi dollárért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat) írt zenéi miatt vált ismertté, de több Tarantino-filmen (Volt egyszer egy Hollywood, Aljas nyolcas) és modern amerikai produkción is dolgozott, mint például A Mars-mentőakció. Szintén ő szerezte a Sorstalanság zenéjét.

Morricone zenészcsaládba született: trombitás apja volt az előkép, de azt még ő sem igen gondolta, hogy a kis Ennio már hatévesen zenét fog szerezni. Később a trombitázást és zeneszerzést tanuló fiú sokat helyettesítette apját a fellépéseken, nem sokkal később már a tévének és a rádiónak írt zenét, hamarosan pedig a filmzene felé fordult - írja róla a 24.hu.

Első nagy sikerű filmzenéje egy régi iskolatársa kérésére született: az iskolatárs Sergio Leone volt, a film pedig az Egy maréknyi dollárért, amihez hamarabb volt meg a filmzene, mint egyetlen képkocka: a jeleneteket a zenéhez igazodva vették fel, hiszen nála a zene nemcsak aláfestés, hanem dramaturgiai elem.

Vonzódott az addig mellőzött hangszerekhez, szájharmonikával, haranggal ért el zenei hatásokat. Később is sok filmzenéje született úgy, hogy egy percet nem látott a filmből, csak ismerte a történetet, általában nem a zongoránál szerezte a dallamokat: egyből a partitúrát írta.

Mivel óriási western-klasszikusokhoz – köztük a több mint tízmillió példányban eladott Volt egyszer egy Vadnyugathoz – szerzett feledhetetlen zenéket, legtöbben a westernekhez kötik munkásságát, holott annak kilencven százalékát nem westernfilmes zenéi teszik ki. 1968-ban, amikor a Volt egyszer egy vadnyugat és zenéje született, még huszonöt másik film is Morricone zenéjével került vászonra.

A Volt egyszer egy vadnyugat azóta is minden idők egyik legnépszerűbb instrumentális filmzenéje, de szintén a Maestro szerzeménye A Jó, a Rossz és a Csúf zenéje is, mely a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján.

Bár sohasem hagyta el végleg a hazáját, a legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt mozifilmeken, tévésorozatokon, sőt, számos hirdetésben is. Ő írta A profi filmzenéjét, de rengeteget dolgozott többek között Pier Paolo Pasolinivel is, a Salo, avagy Sodoma 120 napja című film zenéjével is szerzett néhány rajongót.

Ötször jelölték Oscar-díjra – többek között a Koltai Lajos fényképezte, csodálatos Malénáért is –, ám első Oscarját végül teljes életművéért, 2007-ben. Külön filmzenei Oscart Quentin Tarantino 2016-os Aljas nyolcasáért kapott. Az Oscar mellett számos egyéb díja és kitüntetése van, köztük a magyar államtól kapott Magyar Érdemrend középkeresztje, ugyanis számos magyar művésszel dolgozott együtt, zenét szerzett Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című alkotásához, a Sorstalansághoz.

Fellépett a Győri Filharmonikus Zenekarral, a Modern Art Orchestrával és a debreceni Kodály Kórussal is.