A magyarok többsége szórakozásra és kapcsolattartásra használja az internetet
Napjaink információs társadalmában a digitális kompetenciák felértékelődnek a munkaerőpiacon, a munkatermelékenység nagyban függ attól, hogy a foglalkoztatottak komfortosan használják-e az új technológiákat. A magas hozzáadott értékű munkák végzéséhez az esetek nagy többségében valamilyen digitális kompetencia szükséges, tehát a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel a képességekkel.
A GKI legfrissebb, „Digitális kompetenciák Magyarországon” című kutatása szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 97 százaléka használja naponta az internetet. Ezt azonban felülmúlja a 16-24 éves korosztály, ahol közel 100 százalékos a napi szinten internetet használók aránya.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok többsége inkább szórakozásra és kapcsolattartásra használja az internetet, nem ügyintézésre. Utóbbira csak minden negyedik ember használja a netet, míg például online tananyagok vagy tanfolyamok elérésére csak minden ötödik. Ez utóbbi adat elmarad az uniós átlagtól, melyet részben az alacsonyabb vásárlóerő magyaráz. Mindemellett az online vásárlások aránya is egy jó indikátora a digitális nyitottságnak. 2020-ban a hazai lakosság 60 százaléka vásárolt egy éven belül az interneten, majd jött a koronavírus, mellyel párhuzamosan az online világ szerepe felértékelődött. Így 2023-ra ez a mutató 70 százalékra ugrott, elérve az EU-s átlagot. A lakossági internethasználatnál kiemelték, hogy komoly eltéréseket figyeltek meg az ország különböző területén. Az Észak-Alföldön 10 százalékkal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban, ahol az arány 98 százalék.
Legalább alapszintű általános digitális készségekkel pedig a magyar lakosság 64 százaléka rendelkezik, ezzel megelőztük az uniós átlagot, ami jelenleg 61 százalék.