A véradás és a plazmaadás közötti különbségek
A véradás és a plazmaadás folyamatai és céljai markáns eltéréseket mutatnak. Vannak, akik talán még sosem gondolkodtak el azon, hogy hogyan is biztosítják a biztonságos betegellátást, vagy hogyan pótolható a különböző vérkészítmények iránti igény. Mindkét eljárás elengedhetetlen az orvostudomány számára, de amint Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgató-helyettese rámutatott: a véradás és a plazmaadás nem helyettesíti egymást.
Plazmaferezis: Hatékony és gyakori
A plazmaferezis vagy plazmaadás elsősorban gyógyszeralapanyag-gyűjtésre használt. Itt a donortól csak a plazmát különítik el, míg a vér sejtjei azonnal visszakerülnek a szervezetébe. Ez a módszer kíméletesebb, így a plazmaadók gyakrabban, akár évente 45 alkalommal is adhatnak plazmát, egyszerre 800 milliliter mennyiségben. A plazma, amelyet így gyűjtenek, nem használható közvetlen terápiás célra, de fontos szerepe van a gyógyszergyártásban is.
Ahogy Dr. Nagy is megjegyezte, a kétféle adományozási forma csak különböző célokra alkalmas. A véradók elengedhetetlenek a közvetlen vérkészítmények előállításához, míg a plazmaadók a gyógyszeralapanyagok biztosításában játsszák a főszerepet. Ezért az OVSZ továbbra is csak teljes vért gyűjt, amely nélkülözhetetlen a közvetlen transzfúziókhoz.
Hogyan zajlik a véradás?
A hagyományos véradás során a donortól egyszerre 450 milliliter vért vesznek le. Ebből a vér három alapvető készítményre: vörösvérsejt-koncentrátumra, vérlemezke-koncentrátumra és friss fagyasztott plazmára bomlik le. Ezek a készítmények közvetlenül felhasználhatóak, például műtéti beavatkozások után, ahol azonnali vérpótlásra van szükség. Hazánkban évente körülbelül 340-350 ezer egység teljes vért vesznek kezelésbe, amelyből a legnagyobb szükség a vörösvérsejt-készítményekre van.
Kevesebben tudják, hogy a friss fagyasztott plazma iránti közvetlen kereslet ennyire kicsi: évente csak 40-50 ezer egység kerül felhasználásra. Az e feletti mennyiség gyógyszeralapanyag lesz, ebből alvadási faktorokat, albumint és immunglobulinokat gyártanak. Ez a gyakorlat elősegíti, hogy ne vesszen kárba az értékes plazma.
Véradás és plazmaadás ellentételezése
Magyarország különleges helyzetben van a véradás tekintetében. Az országban a véradás teljes mértékben önkéntes és ingyenes. A véradók csupán jelképes figyelmességeket kapnak, hiszen a folyamat elsősorban adományozáson alapul. Ennek hátterében az a törekvés áll, hogy a véradók döntését ne befolyásolja anyagi érdek.
Plazmaadási esetekben a helyzet más. Mivel a plazmát profitorientált cégek, például a Plazma1 gyűjtik össze és dolgozzák fel, ezért pénzbeli ellentételezést adnak a plazmadonációért. Ez a rendszer némi vita tárgya lehet, ami arra ösztönözte az illetékeseket, hogy 2025-ben bevezessék a Nemzeti keresztdonációs és donorkizárási rendszert. Az új nyilvántartás célja az, hogy a donorokat ne terhelje meg a folyamat feleslegesen, biztosítva egészségüket.
Hogyan növelhetjük a véradók számát?
A világ minden táján egyre nagyobb az igény a vérkészítményekre. Ez különösen igaz azokban az orvosi és operációs környezetekben, ahol azonnali vérátömlesztés életmentő lehet. Gondolta már, hogy adhatna vért? Az ország érdeke, hogy minél több véradó jelenjen meg rendszeresen, és hogy ezeket a nemes tetteket a fiatalabb generációk is támogassák.
Az OVSZ szerint az átlagos magyar véradó évente két alkalommal segít. Mivel a közvetlen vérkészítmények mesterségesen nem állíthatók elő, ezért folyamatos utánpótlás szükséges. A tájékoztatás növelése, a közösségi médiában való jelenlét és a fiatalok elérése kulcskérdés a jövő véradói generációinak biztosításában.
Végső soron az a legfontosabb, hogy felismerjük a különféle adományozási formák jelentőségét és azt, hogy ezek nélkülözhetetlen részei a modern egészségügynek. Megfelelő módszer választása elengedhetetlen az egészségügyi rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez, így biztosíthatjuk a betegek biztonságos ellátását.
