Folytatódhat a tiszai vízi turizmus fejlesztése, ami Borsod vármegyének is jó hír

A jelenlegi körülbelül 8-ról 15 százalékra növelnék a vízitúrázók arányát a hazai felnőtt lakosság körében; a régiós víziturisztikai fejlesztések közül a Tisza-tóra költenék a legtöbbet, ugyanakkor a Tiszához, a Bodroghoz, a Hernádhoz és az Öreg-Túrhoz kapcsolódó beruházásokra is milliárdokat fordítanának a kormány által szeptember végén elfogadott Nemzeti Víziturisztikai Stratégia kidolgozói. A 70 oldalas – 2035-ig tervező – szakmai anyag a Révész Máriusz vezette aktív Magyarországért felelős államtitkársághoz kötődik. 

Hazánk több mint 3000 kilométer vízitúrázásra alkalmas folyószakasszal rendelkezik. A stratégiaalkotók emlékeztetnek, az elmúlt néhány évben jelentős összeget költöttek a célra, ugyanakkor szemléletváltást sürgetnek: pontszerű helyett több napnyi túralehetőséggel kecsegtető – fenntarthatóbb – útvonalfejlesztéseket. Egységes, minőségi túravezetőképzést és olyan védjegy kialakítását szorgalmaznák, amely javítaná a bérlőpontokon elérhető, egyelőre változó minőségű eszközöket és szolgáltatásokat. A megállópontok létesítésénél előnyt élvezne, aki pár kilométeres körzetben látnivalót, szolgáltatást képes kínálni. Új épületek felhúzása helyett megvizsgálnák a vízparti, alulhasznosított állami, önkormányzati ingatlanok bevonását, a tervezés során jobban óvnák a védett természeti területek élővilágát. 

A jövőtervezésben arra is kitérnek, hogy a későbbi üzemeltetők, térségi szolgáltatók igényeit már az állami beruházások előkészítési szakaszában felmérnék, „ahol lehet, mondják meg, mire van szükségük az adott fejlesztéssel”. Ahogy például Ausztriában, Szlovéniában, úgy Magyarországon is vonzó üzleti lehetőséggé kell válnia az aktív turizmusnak, ezen belül a vízitúrázásnak.

A Bodrog a sor végére került

A stratégia a turisztikai szempontból fontos vizekre akcióterületként hivatkozik; kiemelt figyelmet azok a térségek kapnak, ahol „társadalmi igény okán gyors és jól kommunikálható eredményt érhető el” vagy éppen „sürgős beavatkozás szükséges a már megtörtént helyzetfelmérés alapján”. Ilyen, méghozzá elsőbbséget élvező akcióterület a régióban a Tisza-tó, amelynek a fejlesztésére – becsült összegként – 1,2 milliárd forintot irányoznak elő. Ebből vízitúra-megállópontok és -pihenőhelyek kiépítését, felújítását, szálláshely-fejlesztéseket, víziturizmushoz kapcsolható kisebb beavatkozásokat finanszíroznának. „Közepes prioritású” a Tisza (900 millió forint), a Hernád (600 millió forint), az Öreg-Túr (320 millió forint), míg „alacsony” besorolású a Bodrog (320 millió forint).

Az államtitkárság által megfogalmazott jövőkép szerint 2035-re a vízitúrázás népszerű, egyre többen töltik így az idejüket, amelyhez biztonságos – különböző igényekre szabott, eltérő nehézségű – túraútvonalak állnak rendelkezésre színvonalas megállókkal. A szabályok életszerűek, átláthatóak, a szolgáltatások jó minőségűek, a tájékoztatás egységes, közérthető, a természeti értékeket óvják a turizmus káros hatásaitól.

A kormánydöntés értelmében a közigazgatási és területfejlesztési miniszter feladata lesz gondoskodni a szóba jöhető EU-s források megjelenítéséről és azok lehetőség szerinti biztosításáról. A végrehajtásban részt vesz majd az Építési és Közlekedési Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, valamint az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Kft. is.

Ratalics László