Klímaváltozás: melegebb, szárazabb nyarak következnek
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció – hangzott el a HungaroMet Nonprofit Zrt. által szervezett május 19-i szakmai konferencián, Budapesten, amelyen a szakértők beszámoltak az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban végzett kutatási eredményeikről.
Szanka Gábor Gyula, a HungaroMet Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, nem kérdés, hogy megváltozott a klíma, a korábbi "ökölszabályok" – például, hogy a Balatonnál a Bakony felől érkeznek a viharok – már nem érvényesek. Hozzátette: a projektben számszerűsíthetően, előrejelzés formájában be tudják mutatni, milyen klímára lehet számítani a Kárpát-medencében 2100-ig, ami megalapozhatja az adaptációs döntéseket. Fontos megérteni a folyamatokat, hogy felkészüljünk és alkalmazkodjunk hozzájuk – fogalmazott.
Szépszó Gabriella, a klimatológiai és kutatás-fejlesztési igazgatóság vezetője arról beszélt, ahogy a HungaroMet Nonprofit Zrt. az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében az elmúlt években számos fejlesztést végzett a klímaváltozással kapcsolatos tudományos vizsgálatok és az ismereterjesztés támogatására. Mint mondta, az éghajlatváltozás vizsgálatához elengedhetetlen a térben és időben jó minőségű meteorológiai alapadatok használata, ezért a HungaroMet számos adatot digitalizált és előállította a vizsgálathoz szükséges adatsorokat.
Az adatok alapján többféle modellfuttatást végeztek az évszázad végéig várható éghajlatról, és vizsgálták a klímaváltozás hatásait mások mellett a városokra és a levegőminőségre.
A https://klimadat.met.hu/ oldalon elsősorban hőmérsékleti és csapadékértékeket közölnek, de egy fejlesztés nyomán az adatok pontosabban mutatják majd ezeknek az indikátoroknak a változását. A projektben egy új éghajlati portált is kialakítanak, ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos adatokat, háttérinformációkat gyűjtik össze, többek között Magyarország digitális éghajlati atlaszát is elkészítették. Az eghajlat.met.hu oldal várhatóan június első hetében válik elérhetővé a nagyközönség számára.
Izsák Beatrix, az Éghajlatkutatási Osztály munkatársa rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek változásainak vizsgálatához milyen fontosak a jó minőségű mérési adatsorok. Ezek érdekében a nyers mérési adatokon homogenizációt végeznek, amellyel kiszűrik a különböző okokból eredő "adattöréseket".
Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa elmondta: a különböző modellek egyeznek abban, hogy az évszázad végére nőni fog a középhőmérséklet Magyarországon, és minél "pesszimistább" a modell, annál nagyobb ez a növekedés, akár a 3 Celsius-fokot is elérheti.
A modellek szerint több csapadékra van esély, de ez inkább a téli időszakban fog megjelenni, a nyarak egyre szárazabbak lesznek.
Duics-Korosecz Lilla, a Klímamodellező Csoport munkatársa elmondta, Budapestre és Szegedre mint városi hőszigetekre vizsgálták a klímaváltozás várható hatásait. Mindkét város esetében várhatan nőni fog az átlaghőmérséklet, Budapesten 1,7-3,9 fokkal, Szegeden 1,6-3,5 fokkal. Többek között a nyári napok – amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot – száma is nőni fog mindkét városban, de Szegeden a 2041-2070 közötti időszakban tízzel több, körülbelül 90-100 ilyen nap várható, mint Budapesten.
Elmondta: vizsgálták a modellekben azt is, hogyan csökken a városi hősziget intenzitása például a tetők és utak fényvisszaverő képességének növelésével. Azt találták, hogy a tetők és utak fényvisszaverő képességének csökkentése a kétméteres szinten nem okozott érdemi hőmérséklet-csökkenést, de a felszín hőmérsékletében akár tízfokos csökkenést is eredményezhet.
A HungaroMetnél vizsgálták a klímaváltozás levegőminőségre gyakorolt hatását is, erről Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezési és emissziós osztály munkatársa számolt be. Mint mondta, a modellek szerint a legtöbb szennyezőanyag esetében javulás várható, ami elsősorban a klasszikus légszennyezők kibocsátásának feltételezett csökkentésének köszönhető.
A modellek szerint csökkenni fog a nitrogén-dioxid mennyisége, leginkább a városi területeken, elsősorban a közlekedésből származó emisszió csökkenése miatt.
A 10 mikronnál kisebb légköri aeroszolok esetében vidéken javulás várható, de a városokban – elsősorban az ipari tevékenység növekedése és a lakossági tüzelésből származó kibocsátás miatt – várhatóan kismértékben emelkedni fog.
Felhívta a figyelmet arra: az ózon azonban továbbra is kihívást jelent, a modellek szerint a koncentrációja a talajközeli rétegben emelkedni fog, elsősorban augusztusban. Ennek oka, hogy a melegebb klíma felgyorsítja azokat a kémiai folyamatokat, amelyek során az ózon képződik, de a megváltozott időjárási viszonyok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felszín közelében feldúsuljon. Az ózonterhelés növekedése hatással lesz a növényzetre, elsősorban a fákra, de a haszonnövényeknél is terméskiesést okozhat – hívta fel a figyelmet.
