Mire jó az autómentes nap?
Az Európai Mobilitási Hét keretében 2002 óta Európa összes nagyvárosában egy napra az autók helyét a kerékpárok és a gyalogosok veszik át. Az autómentes napon a többség a parkolóban hagyja a gépjárművét és tömegközlekedik vagy teker egyet a biciklijén. Milyen tanulságokkal szolgálhat egy ilyen nap?
Fenntartható közlekedés - tömegközlekedés
A magyar főváros 22. alkalommal csatlakozott az Európai Mobilitási Hét programjaihoz, melynek célja, hogy népszerűsítsék a környezetbarát és fenntartható városi közlekedést. De hogyan valósítható meg ez a gyakorlatban?
A sokat szidott BKK által üzemeltetett fővárosi tömegközlekedés európai mércével mérve fejlett. Behálózza az egész várost. A BKK összetett és differenciált jegy- és bérletrendszert alakított ki, amiből mindenki utazási szokásainak megfelelően a legjobb ár/érték arányút tudja kiválasztani. Sikeresen integrálták a városi közlekedésbe a MÁV-Start és a Volánbusz járatait. Az utóbbi években sikeresen terjedtek el a tömegközlekedésben is az elektronikus megoldások, mint például a VoxPay alkalmazás, amivel menedzselhetjük a tömegközlekedés és a parkolás használatát is.
Nem kérdés, hogy a tömegközlekedés használata fenntarthatósági szempontból jóval kedvezőbb mint az autóhasználat. Elég, ha arra gondolunk, hogy az ingázó járművek többségében egyetlen ember ül, míg egy autóbuszon 50. Az egyén számára pedig még pénzügyileg is jobban megéri, hiszen a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak mellett egy vonaljegy még mindig kedvezőbb lehetőséget kínál.
Miért nem működik mégsem?
Arra a kérdésre, hogy a fentiek ellenére miért használ a többség még mindig gépjárművet a napi munkába járás során több és összetett válasz létezik. Egyrészt nehezen adjuk fel a kényelmes, megszokott szokásainkat. Az autó a szabadság szimbóluma sokaknak még manapság is. Emellett égetően szükség lenne, elsősorban a fő tömegközlekedési csomópontoknál, pályaudvaroknál nagy befogadóképességű parkolókra, ahol a vidékről Budapestre naponta ingázók le tudnák tenni a kocsit.
A tranzitforgalom kivezetése a városból még mindig nincs megoldva, és az M0-ás körgyűrű befejezése a távoli jövő ködében látszik csak jelenleg. Az elővárosi vasúti közlekedés néhány vonalán nemcsak a pálya korszerűsítése indult el, de európai kényelmet kínáló szerelvények is közlekednek rajtuk. Ugyanakkor vannak még mindig olyan elővárosi vonalak, ahol a vonatközlekedés a 70-es éveket idézi.
Mit lehet tenni?
A felsorolt hatalmas beruházások megvalósítása bizonyára jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy egyre többen és egyre gyakrabban letegyék az autót, helyette pedig a tömegközlekedést vagy a kerékpározást válasszák. Ugyanakkor ezen infrastrukturális alapfeltételek kialakítása önmagában nem garantálja a sikert, hacsak nem jár együtt vele egy olyan szemléletformáló edukációs program, ami meggyőzi az embereket arról, hogy a fenntartható közlekedés számunkra is egy valós és kényelmes alternatíva. Erre jó példa az autómentes nap.
