A Bocskai atyja időtálló életművet hagyott hátra
A DVSC edzője, Rácsai András birtokában lévő önéletrajzi írásból megtudhatunk sok érdekességet a 93 évesen elhunyt Barta Ferencről, akit szerdán (október 30-án, 15 órától) temetnek a Debreceni Köztemetőben - írja a dvscboxing.hu.
Barta Ferenc földnélküli napszámos szülők negyedik gyerekekénnt született Pocsajban. 1933-ban, 13 évesen cipészinasnak tanult debreceni a Batthyány utcában, és ekkor a bátyjai nyomdokán haladva az ökölvívást választotta. 1938-ban (ő úgy írja, hogy „felszabadulásom után”) felbiciklizett (!) Budapestre, ahol a későbbi legenda Adler Zsiga bácsi edzéseit látogatta a BTK klubjában. Közben cipész kereskedőnél gyakornokként dolgozott, de az akkori 9,60 pengő fizetést kevesellte. Sőt, rövidesen hazatért Debrecenbe, mivel egy Nagy Károly nevű helyi cipészmester visszahívta őt, hogy segítsen be neki az üzletvitelben, mivel attól tart, hogy őt magát behívják majd katonának. A Batthyány utcába gyakorlatilag visszatérő Barta Ferenc ismét kerékpáron tette meg az utat a Hajdúságba, ahol együtt vitték a cipészboltot felkarolója családjával.
Idővel persze őt is utolérte a háború, a katonaság. 1944 februárjában közvetlenül a frontra irányították őt, ahol hadifogságba került. 1945 novemberében tudott hazatérni, ezután a „Bethlen utcai vitézi székházban”, majd a „Piac utca 8. alatt található Kereskedelmi Gimnázium tornatermében” látogatta a DMTE, majd a DKASE edzéseit. A rendőrség csábította, így megalakította a Debreceni Dózsa bunyós szakosztálya, de az kárász életűnek bizonnyult, felső parancsra 1951-ben feloszlatták. Barta Ferenc állományba került a rendőrségnél, ám 1953-ban saját kérelmére leszerelték (nyugalmazott alhadnagyként, csupán 33 évesen…), s ezt követően a GÖCS-be került dolgozni (ki ne emlékezne Debrecen egyik szimbolikus üzemére, a csapágy-gyárra…). Itt is oktatta a bunyót, ám összetűzésbe került néhány helyi középvezetővel (szociális vezető és intéző), akik italosan jártak edzésre, amit ő nem tűrt el, így végül maga döntött úgy, hogy ebből nem kér, aztán elkerült a gyárból is. Saját maga is elismerte ezt, hogy elég hányattatott élete volt az elvei miatt
Későbbi, polgári nyugdíjazásáig az akkori nevén Vendéglátó Vállalatnál dolgozott. 1960-tól minden mindent a boksznak rendelt alá, a megyei szövetség elnöke a reformokban látta az ökölvívás fellendülését. A Bocskai-emlékverseny eredetileg úgy született meg, hogy Barta Ferenc komoly és állandó versenyzési lehetőséget szeretett volna teremteni a helyi ökölvívók számára, ami egyúttal serkentőleg hat az utánpótlásra is. Ez olyannyira sikerült, hogy az elmúlt 57 viadal a kontinens egyik kiemelkedő sporteseményévé vált az amatőr boksz világában, s amire rengetegen érkeznek immár évről évre, amelyet megnyerni hatalmas rangot jelent.
Összességében (egy ciklus kihagyásával) 24 évig volt a Hajdú-Bihar megyei Ökölvívó Szövetség elnöke Barta Ferenc - közben rövidebb ideig a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségének tagja. A boksz volt az élete…
