Már elértük a túlfogyasztás napját, pedig még hol az év vége
Idén augusztus elsejére, csütörtökre esik a túlfogyasztás napja: a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.
A WWF Magyarország augusztus 1-jén, csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát.
A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb, ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. A hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait
- hangsúlyozzák.
Mint kiemelik, a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. Pedig a kettős környezeti válságot - a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését - jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza.
A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget, a biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist - írják.
"A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet" - idézi a közlemény Szilágyi Artúrt, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét, aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.
Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás, paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása - olvasható a közleményben.
Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét - mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását, a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez - áll az összegzésben.
