Ítélet előtt a megölt Vilma néni ügye

Június 17-én hirdethet ítéletet a másodfokon eljáró debreceni táblabíróság annak a borsodi testvérpárnak a büntetőügyében, akik a vád szerint kiraboltak, megerőszakoltak, agyonvertek egy 94 éves hegymegi asszonyt; B. Gábort és B. Gézát első fokon életfogytiglannal sújtotta a Miskolci Törvényszék azzal, hogy legkorábban 35 év elteltével bocsáthatók szabadságra.

A bűneset 2020 novemberében történt az alig százfős – Edelényhez közeli – Hegymegen. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az akkor ötvenes éveiben járó fivérek italozás során eldöntötték, hogy pénzt szereznek az egyedül élő nőtől és meg is erőszakolják. A házba este az ablakon át jutottak be, áldozatuk rájuk ismert, segítségért kiabált, de hiába. Az egyik férfi befogta az idős ember száját, társa a kezeit szorította le. Többször megütötték, a nyakát szorították, szexuális erőszakot követtek el ellene. Az eszméletét vesztett, ruhátlan nőt a lakás egy fűtetlen helyiségében hagyták a betonpadlón, ők maguk 100 ezer forinttal távoztak. Az áldozat meghalt.

A Debreceni Ítélőtáblán zajlott június 11-i nyilvános ülésen a vádlottak védői elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. Felhozták a testvérpár büntetlenségét, a tetthely nyomszegénységét, a bűnösséget alátámasztó szakértői vélemények hiányát, az elsőfokú ítélet „eltúlzottságát”, de még a társadalmi felelősség is felvetődött, amiért a 94 éves asszony egyedül élt, nem valamely állami intézmény gondozásában.

A vádhatóság képviselője az elsőfokú ítélet megalapozottságát hangsúlyozta, és a társadalmi felelősség emlegetésével sem értett egyet, mondván, Vilma néni saját jogon döntött az életmódjáról, képes volt önmaga ellátására, s a hozzátartozói is látogatták, támogatták. Kiemelte: bár a testvérpár alkalmi munkákból élt és hagyták a házukat tönkremenni, a falubeliek a maguk módján igyekeztek gondoskodni róluk. Így szállást, tévézési lehetőséget, olykor munkát is biztosítottak a számukra. Mindezt a vádlottak a közösség egy köztiszteletben álló tagjának meggyilkolásával „hálálták meg”, ami szinte példa nélküli, így nincs más lehetőség a büntetésre, mint a szigor – érvelt a fellebbviteli ügyész.

A nem jogerősen minősített emberölés és magánlaksértés miatt elítélt vádlottak az ülésen távmeghallgatással vettek részt, egyiküket a sátoraljaújhelyi, a másikat a szegedi bv-intézetből kapcsolták. Az elsőrendű vádlott, B. Gábor nem kívánt élni az utolsó szó jogával, testvére pedig tagadta a bűnösségét. Június 17-én személyesen is jelen lesznek a tervezett ítélethirdetésen.

Ratalics László