Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Keveset keresünk a növekvő élelmiszerárakhoz

Cívishír | 2024. 10. 10. | 07:44:48
A nagyarányú élelmiszerár-emelkedés egyik oka a mezőgazdaság gyenge hatékonysága – mondta Muraközy László debreceni közgazdász professzor.
Keveset keresünk a növekvő élelmiszerárakhoz
Nem kellemes a pénztárhoz érni... (Fotó: Freeepik)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Muraközy László közgazdász professzort egy sokak tapasztalata alapján megfogalmazott kérdéssel kerestük meg: Miként lehet az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023 augusztusa és 2024 augusztusa között 2,4 százalékos élelmiszerár-emelkedést „hozott ki”, miközben vásárláskor legalább 10-20 százalékos drágulást tapasztalunk.

– Alapvető probléma, hogy az élelmiszerárak Magyarországon az európai uniós szintre emelkedtek, amihez a fizetésünk nem nőtt fel, sőt: az infláció miatt veszített is értékéből. Tehát az élelmiszervásárlás nekünk általában nagyobb gond, mint például egy átlag holland vagy német állampolgárnak. Mivel az elmúlt másfél-két évben a több mint negyven százalékkal megemelkedett élelmiszerárak az infláció mérséklődésével is velünk maradtak, jövedelmünk lényegesen nagyobb arányát teszik ki, mint korábban. Emiatt is érzékelhetjük, hogy továbbra is magas az élelmiszerek ára. Ne gyanakodjunk tehát, hogy eltitkolják az infláció igazi ütemét, ami valóban sokkal kisebb már, mint korábban – válaszolta a Cívishír kérdésére Muraközy László közgazdász. – Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarországon 27 százalékos általános forgalmi adó (ÁFA) terheli a fogyasztást, ami nemzetközi összehasonlításban elképesztően magas. Ezt használják ki az országhatár mentén élők, azzal, hogy átmennek a szomszédba vásárolni, például Szlovákiába, Romániába, ahol lényegesen kisebb az ÁFA – tette hozzá.

Mi is utánanéztünk a „2,4 százalékos áremelkedésnek”, ami nem más, mint az átlaga a drágulásnak, és egészen különleges számokat találtunk. A liszt 27,7, a csokoládé és kakaó 10,6, az éttermi étkezés 8, a gyümölcs- és zöldséglé 6,7, az étolaj 5,5, a tej 4,8, az alkoholmentes üdítőitalok 4,4, a sertéshús 3,4 százalékkal emelkedett. Ezek valóban az átlagosnál magasabb értékek, de találhatunk sok más terméket, ami annál alacsonyabb. Az egyéni fogyasztási arányok, szokások is közrejátszhatnak az infláció szubjektív érzetébe. Az élelmiszerár-emelkedés oka azonban összetett kérdés, és a Magyarországon az árakra ható tényezőket érdemes egy tágabb kontextusába helyezni. Legalábbis ez derült ki Muraközy László szavaiból.

– Inflációról általában a fogyasztási cikkek árának nagyobb mértékű, éves szinten legalább 4-5 százalékos emelkedésekor beszélünk. Magyarországon az elmúlt években ugrott meg az infláció – okai között ott volt a Covid, az energiaszektort sokkszerűen érő ukrán háború, és ilyen lehet az izraeli háború is. Ezektől az élelmiszerinfláció nem választható el, továbbá az a mezőgazdaság helyzetével, az időjárással is összekapcsolódik. Amellett azonban, hogy aszályos vagy nem aszályos egy év, amit nem tudunk befolyásolni, komoly gond van a magyar mezőgazdasággal is – mutatott rá az alapvető problémára Muraközy László, hozzáfűzve, hogy még most, a gondok ellenére is ideálisak a hazai mezőgazdaság adottságai. Emlegetjük ugyan az aszályt, de az 1990-es években a jelenleginek sokszorosa volt az öntözött területek nagysága, és ezt meg lehetett volna előzni. Mint fogalmazott, 

a nagyarányú élelmiszerár-emelés egyik oka a mezőgazdaság nagyon gyenge hatékonysága. Ennek egyik fő kiváltója az, hogy az ágazat legfőbb jövedelemforrásáért, az Európai Uniótól kapott mezőgazdasági támogatásokért semmit sem kell tenni. Azaz, a gazdának, a gazdagoknak arra kell törekedniük, hogy minél több földjük legyen. 

A birtokrendszerünk szerkezete az 1920-as, 1930-as éveket idézi, és nagyon alacsony hatékonysággal működik.

– A magyar élelmiszer-alapanyag lehetne sokkal olcsóbb, mint máshol, de ez is kevés lenne, mivel mi nem zabot vagy tehenet eszünk, hanem feldolgozott termékeket. Az élelmiszeriparunk alacsony szintű, az ágazatban kevés a hozzáadott érték, így élelmiszereink nagy része külföldről kerül boltjaink polcaira. Mindig válsághelyzetben derül ki, hogy egy adott ágazat mennyire erős vagy gyenge. A magyar mezőgazdaság gyenge, ezért nagyon megcsapta a válság, és ezért voltak akkora áremelések. Hozzáteszem, lehettek olyan drágulások is, amelyeket abban az inflációs hangulatban könnyen meg lehetett tenni. Az pedig, hogy az élelmiszerárak az inflációs érték minimum duplájával emelkedtek, összefügg az alacsony termelékenységgel, azzal, hogy nálunk alig van verseny. Az árakat a piacon a verseny tartja rendben. Magyarországon nem a piac orientál, hanem a támogatások megszerzése– részletezte Muraközy László, majd rátért a válság pénzügyi hátterére.

A professzor úgy látja, hogy a magyarországi infláció azért volt nagyobb, mert a kormány elkövetett egy sor gazdaságpolitikai hibát. A 2022-es választások előtt túlköltekezett a költségvetés, és a gazdaságot elárasztotta az olcsó hitel. Ez is hozzájárult a forint-euró árfolyam romlásához, ami szintén áremelkedéshez vezetett. A feldolgozott, jó-kiváló minőségű élelmiszerek jelentős részét külföldről, euróért szerzi be az ország. Itt a példa: az euró árfolyama hosszú idő után ismét 400 forint fölé ugrott. Ezt most az izraeli háborúval magyarázzák, de a forint árfolyamát ez jobban megtépázta, mint más országokét, mivel gyenge a magyar gazdaság. Muraközy László az ugyancsak „háború-közeli tapasztalatokkal bíró” és hazánkhoz sok szempontból hasonló Lengyelországot hozta példaként. A forint-zloty árfolyama 2017-ben 70 forint volt, most 93, miközben Lengyelországot is legalább annyira érintik az ukrán és az izraeli háború hatásai. Csakhogy ott a mezőgazdaság, az élelmiszeripar versenyképesebb ágazat, mert egymással konkuráló résztvevők vannak a piacon. Mindeközben Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelem legfontosabb résztvevőit, a nemzetközi áruházláncokat különadókkal sújtják, amelyeket végső soron a vásárlók fizetnek meg.

– Igazságtalan, hogy az élelmiszer a magas adók miatt is drága. Így ugyanis az alacsonyabb jövedelmű családok, nyugdíjasok fizetnek a jövedelmükhöz képest igen sok adót. Éppen ezért sok országban az ÁFA szociális célból nagyon kicsi, vagy egyáltalán nincs az élelmiszereken. Nálunk ez 27 százalék néhány kivételtől eltekintve. Ha az infláció a tervezettnek megfelelően az idén 4-4,5, jövőre 3 százalék körüli lesz, a jelenlegi magas árak akkor is velünk maradnak. Az országunkban a gazdaság szinte minden szegmensét sújtó gondok vannak. A kilábalásban azonban a legfontosabb az, hogy a gazdaságnak versenyképesnek kell lennie – jelentette ki Muraközy László közgazdász professzor.

– CH –

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
További híreink
A koronavírus Miskolcról sem tűnt el
A koronavírus Miskolcról sem tűnt el
Az esetszámok emelkedése várható.
A miskolci vonalon is járatokat bővít a MÁV
A miskolci vonalon is járatokat bővít a MÁV
Több jármű indul az ünnepek alatt.
Könnyűszerkezetes ház égett Miskolcon
Könnyűszerkezetes ház égett Miskolcon
A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat.
„Borsodból Szlovákiába járnak az emberek vásárolni”
„Borsodból Szlovákiába járnak az emberek vásárolni”
Mondták Orbán Viktornak az Országgyűlésben, aki válaszolt.
Miskolcon fogták el a szlovák dílert
Miskolcon fogták el a szlovák dílert
Le is tartóztatták a 35 éves férfit.
Kilőtt svájci farkas: jöhet a vádemelés
Kilőtt svájci farkas: jöhet a vádemelés
Két nyíregyházi férfit gyanúsítanak.
Utcatáblát kapott az Edda Művek Miskolcon
Utcatáblát kapott az Edda Művek Miskolcon
A városvezető köszönetet mondott az együttesnek.
Miskolci ingatlanok: a panellakástól az új építésűig
Miskolci ingatlanok: a panellakástól az új építésűig
Miskolc ingatlanpiacán a vásárlók számára számos lehetőség áll rendelkezésre.
Máris van hasznuk a miskolci „járatseriffeknek”
Máris van hasznuk a miskolci „járatseriffeknek”
Miskolcon újra rendnek kell lennie! - így Hollósy András.
KSH: 637 200 forint a bruttó átlagkereset
KSH: 637 200 forint a bruttó átlagkereset
A reálkereset 9,4 százalékkal emelkedett – közölték.
Rekordot döntött a használtautó-piac
Rekordot döntött a használtautó-piac
Négy tényezőt soroltak fel a növekedés magyarázatára.
Napenergia Plusz: még beadhatók a kérelmek
Napenergia Plusz: még beadhatók a kérelmek
Eddig húszezer támogatási igény érkezett be.
A kormány bezárhatja az országot a vendégmunkások előtt
A kormány bezárhatja az országot a vendégmunkások előtt
A szerdai kormányülésen a miniszterek elé kerülhet az a javaslat.
Bölcsődét építenének Mályiban
Bölcsődét építenének Mályiban
Sok a gyerek, kell a fejlesztés.
Átadták Magyarország első rovarfehérjegyártó-üzemét
Átadták Magyarország első rovarfehérjegyártó-üzemét
Feketekatonalégy-lárvát tenyésztenek.
December 24.: a „nagyok” többsége nyitva tart
December 24.: a „nagyok” többsége nyitva tart
Így alakul a boltok ünnepi nyitvatartása.
Hirdetés