Megújul az Aggteleki-karszt
Magyarország különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése és megóvása is fontos feladata a nemzeti park igazgatóságoknak, hiszen az élettelen természeti értékek megújulásra, regenerálódásra önmaguktól képtelenek. Ezért is kiemelkedő jelentőséggel bír a mostani beruházás, amelynek keretében Magyarország egyetlen természeti világöröksége, az Aggteleki-karszt 680 millió forint értékű támogatást kapott - jelentette be Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a projektnyitó rendezvényen, Aggteleken a szaktárca keddi közleménye szerint.
Az Aggteleki Nemzeti Park többszörös jubileumot ünnepel 2025-ben: Vass Imre pontosan 200 éve tárta fel a Baradla-barlang főágának a nagy részét, 40 éve alakult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, és 30 éve került fel a terület az UNESCO Világörökségi listájára - emelte ki beszédében Balczó Bertalan. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek - a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok - védelmére alakult meg.
A látogatható barlangokon keresztül a tájegység leginkább mint érdekes kirándulási helyszín ismert. A nemzeti park területén közel 300 barlang található, járataik összhossza meghaladja az 53 kilométert. A nemzetközi szinten is elismert barlangok mellett 5 látogatóközpont, 6 tematikus bemutatóhely, 1 tájház, 1 természetiskola, valamint 14 tanösvény csalogat visszatérésre.
A közlemény szerint a jelenlegi KEHOP Plusz fejlesztés "A Világörökség részét képező élettelen természeti értékek rekonstrukciója és a hozzájuk kötődő sérülékeny élővilág megőrzését szolgáló természetvédelmi célú beavatkozások" elnevezést kapta, amelynek köszönhetően 4 barlangban történnek majd gyakorlati beavatkozások, rekonstrukciós munkálatok - fejtette ki a helyettes államtitkár. A projekt konkrét célja a Világörökség részét képező, fokozottan védett barlangok, a barlanghoz vezető bányavágatok természeti állapotának helyreállítása, a bennük található földtani és barlangtani értékeinek megőrzése, illetve az azokban élő különleges barlangi élőlények, fokozottan védett fajok megóvása.
A beruházás során az 1952-ben felfedezett Béke-barlang Fő-ágához vezető acélhíd is felújításra kerül, így biztonságosabbá válik a barlangba vezető út. A Rákóczi 1. sz. barlangban pedig a jelenleg használt járdák, acél járófelületek, korlátok, a bányatárót lezáró ajtó cseréje fog megvalósulni. A barlangrendszer felújítása során figyelnek a világításra is, a régi rendszert modern LED-es fényforrásokra váltják, ami segít a lámpaflóra elleni védelemben is. A Vass Imre-barlang és Szabadság-barlang esetében új biztosító- és kapaszkodóelemeket építenek be, melyek már rozsdamentes anyagból készülnek. Mindkét barlang bejárati ajtaját kicserélik, így a legnagyobb szárnyfesztávolsággal rendelkező denevérfajok szabad mozgását se korlátozza majd a bejárati műtárgy.
A barlangok bemutatása, mind szélesebb körű megismertetése fontos eszköz e sérülékeny természeti értékek megőrzésében. Az elmúlt 10 évben jelentősen növekedett hazánk ismert barlangjainak száma, illetve barlang járatainak hossza. Magyarország jelenleg leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi-barlang rendszer - ami meghaladja a 32 kilométer hosszúságot - Budapesten található. Magyarország legmélyebb barlangja, a Bányász-barlang 305 méter mély, és a Bükkben található. A legismertebb, legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott barlang pedig a Baradla-barlang. Jelenleg mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, melyek összes hossza több mint 300 kilométer - zárta beszédét Balczó Bertalan a közlemény szerint.
