Karikó Katalin elfogadta a miniszter felkérését
Az egészségügy a TISZA-kormánynak központi kérdés, olyan egészségügyben hiszek, ami átlátható, betegközpontú, transzparens – mondta Hegedűs Zsolt miniszterjelölt május 11-én, hétfőn a parlament Egészségügyi Bizottságának meghallgatásán. A Telex beszámolója szerint arról beszélt, hogy az egészségügy a nemzet jövőjének legfontosabb alapja, nem költségvetési tehernek és kommunikációs felületnek tekinti, hanem a nemzet jövőjébe tett befektetésnek.
A bizottság elnöke Dr. Ruzsa Diána, a Tisza képviselője, aki arról beszélt, hogy az egészségügy nemzeti ügy, nem politikai játszmák színtere. Azt kérte mindenkitől, hogy ehhez mérten fogalmazzák meg kérdéseiket.
Hegedűs Zsolt bizottsági meghallgatása elején az egészségügy hazai statisztikai adatairól beszélt, kiemelte a negatív számokat. A magyar egészségügy válsága nem tegnap kezdődött, hanem több évtizedes folyamat eredménye – mondta. Ehhez hozzátett az őszinte szembenézés és átláthatóság hiánya. Példának hozta fel, hogy 2023-ban Magyarországon az állami egészségügyre fordított összeg GDP-arányosan kevesebb volt, mint az EU átlag. A mentális kiadásra fordított összkiadás aránya az EU-átlag negyede – mondta Hegedűs.
2010 óta tízezer ágyat szüntettek meg, leromlott az infrastruktúra, sok intézményben az alapvető fertőtlenítő szerek is hiányoznak. A rendszer túlságosan a fekvőbeteg-ellátásra épül, túl hosszúak a várólisták, a betegek céltalanul bolyonganak a rendszerben.
Szerinte a humán-erőforrásba kell fektetni, különben a rendszer nem fog működni.
Ezután bejelentette: felkérte a Nobel-díjas Karikó Katalint, hogy vegyen részt a miniszter mellett felálló tanácsadó testületben. Karikó ezt elfogadta.
Azt is mondta, nagyon fontos a betegek visszajelzése, hogy akár szabad szöveges mezőben, névtelenül tudjanak visszajelzéseket adni az ellátásra. Ezeket a visszajelzéseket a vezetőségnek kötelező lesz szakmailag feldolgoznia, független betegjogi rendszert alakítanak ki.
Kiemelte az elkerülhető halálozások csökkentését, a kórházi fertőzések visszaszorítását, de a klinikai eredmények önmagukban nem elegendők. Szükség van a betegek kérdőíves visszajelzésére, lehet, hogy a műtét megtörtént, de a betegnek tartós fájdalma van, akkor számára az ellátás nem feltétlenül sikeres.
Nemcsak azt kell mérni, mi történt a rendszerben, hanem azt is, hogy a beteg hogyan érzékelte az ellátás minőségét, és milyen hatással volt az életére. Ezeket nyilvánossá is kell tenni, és a betegek panasszal élhetnek az ellátásukkal kapcsolatban. Pozitív ösztönzőket vezetnek be, motiválják az egészségügyi szolgáltatókat, a minőséget ösztönözni kell – tette hozzá a miniszterjelölt.
Létrehozzák az egészségügyi minőségi hatóságot, ami függetlenül fog működni a minisztériumtól, és a célja nem a büntetés, hanem a jobb minőségű ellátás biztosítása lesz. A valós értéken történő finanszírozás nem azonos pusztán a forrástöbblet növekedésével, tehát nem csak a forrásokat kell növelni.
Nem csak azt kell nézni, mennyibe került egy ellátás, hanem azt, hogy a betegnél milyen egészségnyereséget hoz. Ezután bejelentette, hogy a NEAK-ot átnevezik Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá.
Újraszervezik az egészségügyi programokat, 2035-ig el kell érni, hogy a születéskor várható élettartam 80 évre emelkedjen.
Az Országos Küórházi Főigazgatóság szerepét új alapokra helyezzük – mondta. Majd hozzátette: véget kell vetni a túlzott centralizációnak, a külföldi jó gyakorlatok átvétele is fontos ehhez.
Meghallgatása végén beszélt az állami és magán ellátás szétválasztásáról, szerinte a betegutakat világosan el kell választani. Ezért felülvizsgálja az állami kórházakban működő fizető szolgáltatásokat.
